Styles

Author notes

Pagem 18: Hungarian lyrics illustration attempt #2

Lemniskate

on Nov. 17, 2008

Check out the previous page first, please.

Again, first the translations:

P7:
between your arms

P8:
my dissolved dream

P9:
don't find you lying next to me

P10:
I understand why this dream was torturing me
But […] remedies my soul
that we'll meet again
My lip yet prickles from your kiss

Page 2 of 2 of my attempt for one of the illustrations I'm currently doing for the CD the band of my cousin will produce. Note, that it was written by a girl, but since I didnŰt know that when drawing, I _naturally_ drew it from a male pov.

And my whole translation again:

I miss you (literally: You are missing and it's me who misses you)
We just separated, the embrace of your arms just faded,
My lip yet prickles from your kiss, but still I feel
(that) I miss you.

I'd look back, but in vain, I surely won't find you,
But you know I'll gladly see you again anytime
I miss you

You saunter on whereto your feet lead you,
But my words echo inside you – I love you!
I wait for you!
I miss you!

You turn around and head for me because you see that I'm still standing there,
You embrace me, and between your arms -my dissolved dream,
I miss you!

I wake up and don't find you lying next to me,
Now I understand why this dream was torturing me the whole night!
I miss you!

But the fact that we'll meet again remedies my soul,
That I'll feel your embrace again and that we'll be together anew,
I miss you!

We just separated, the embrace of your arms just faded,
My lip yet prickles from your kiss, but still I feel
I miss you!

And for completenes's sake: the whole hungarian lyrics, © by Szabó Rita:
Hiányzol!

Még csak most váltunk el, engedett karod ölelése,
Még csókodtól bizsereg ajkam, mégis úgy érzem,
Hiányzol!

Hátranéznék, de hiába, már biztos nem talállak,
De tudod, hogy bármikor szívesen viszont látlak,
Hiányzol!

Te is ballagsz tovább, merre visz a lábad,
De benned szavak visszhangoznak - Szeretlek! Várlak!
Hiányzol!

Visszafordulsz, s jössz felém, mert látod, még ott állok,
Átölelsz, s karjaid közt szertefoszlott álmom,
Hiányzol!

Felébredek, s nem talállak magam mellett fekve,
Most már értem, miért gyötört ez álom egész este!
Hiányzol!

De lelkem rendbe rakja a tény, hogy megint találkozunk,
Hogy újra érzem ölelésed, s hogy együtt vagyunk,
Hiányzol!

Még csak most váltunk el, engedett karod ölelése,
Még csókodtól bizsereg ajkam, mégis úgy érzem,
Hiányzol!